Elérhetőségeink:

Ha kérdése van vagy csak ajánlani szeretne egy üzletet, keressen az alábbi elérhetőségeken:

InterPage Kft. 2112 Veresegyház, Kodály Zoltán utca 27/B
Tel.: +36 20 8033 001
Fax: +1 319-6880
Adószám: 14321436-3-13

Írjon nekünk!

Toggle Upper
Válogatás Budapest legjobb üzleteiből   

Kiadványunkat keresse partnereinknél!
Ön itt jár: Főoldal Jogtár

Közeledik a kötelező törzstőke emelés – Milyen módon teljesíthetik a cégek?

Talán már minden érintett tud róla, hogy a korlátolt felelősségű társaságoknak legkésőbb 2016. március 15. napjáig meg kell felelniük az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek. Nagyon sok kft. esetében e kötelezettség egyben azt is jelenti, hogy törzstőkéjüket fel kell emelni legalább 3.000.000,-Ft-ra. Jobb a törzstőke emelésre időben felkészülni, és nem az utolsó pillanatban rohanva intézkedni, ezért nézzük meg, milyen módokon lehetséges a törvényi kötelezettség teljesítése.

Törzstőke emelés újabb vagyoni hozzájárulással

A törzstőke emelés kézenfekvő módja, ha a tagok maguk bocsátják rendelkezésre a törzstőke 3.000.000,-Ft-ra emeléséhez szükséges összeget. Ez történhet a tagok által a kft. javára való pénzbefizetéssel, de akként is, hogy a tagok nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást (apportot) bocsátanak a társaság rendelkezésére. Apport nem csak tárgyi eszköz lehet, hanem például a tagot illető, értékkel bíró jog is, pl. bérleti jog, egyes szerzői jogok, vagy a tagot illető követelés.
A tagok által a törzstőke emelés keretében befizetett összeggel, ill. átadott apport értékével az adott tag törzsbetéte arányosan növekedni fog. Talán kevesebben gondolnak rá, de a törzstőke emelés új tag belépésével is megvalósítható. Ilyenkor a szükséges tőkét az új, belépő tag fogja részben vagy egészben szolgáltatni.

Törzstőke emelés a cég vagyonából

A tagok pénztárcáját közvetlenül kisebb mértékben érinti az, ha a törzstőke emelésre a cég vagyonát használják fel. Erre akkor van lehetőség, ha a cég rendelkezik olyan vagyonnal, ami a törzstőke emelésre fordítható, és a felemelt törzstőke nem haladja meg a társaság saját tőkéjét. Saját tőke alatt a tulajdonosok által a cég rendelkezésére bocsátott tőkét, valamint azt a tőkét kell érteni, amelyet a tulajdonosok az adózott eredményből hagynak a vállalkozásban. Így a saját tőke része pl. a törzstőke, az eredménytartalék, valamint a mérleg szerinti eredmény is.
Ha ilyen módon szeretne a cég törzstőkét emelni, akkor mindenképpen javasolt, hogy a cég előzetesen egyeztessen a könyvelőjével, annak megállapítása érdekében, hogy az emeléshez szükséges vagyonnal rendelkezik-e. A legtipikusabb eset talán az eredménytartalék felhasználása a törzstőke emelés keretében.

Mit lehet tenni, ha nincsen elegendő forrás?

Ha a tagoknak nem áll rendelkezésükre egyösszegben a törzstőke emeléshez szükséges összeg, és a cég vagyonából sem lehet törzstőkét emelni, vagy pedig e lehetőségek egyikével sem kívánnak élni, akkor sincs minden veszve.
Az új Polgári Törvénykönyv lehetőséget ad arra, hogy a tagok a törzstőke emeléshez szükséges pénzbeli hozzájárulásukat akár több évre széthúzva, a cég által termelt nyereségéből fedezzék. Ebben az esetben lényegében a társaság fogja kitermelni ezen összeget a jövőben.
Persze ennek a megoldásnak vannak hátrányai is, mert a törvény előírja, hogy a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a tagok a törzstőkét a nyereségből fel nem töltik a megfelelő szintre. A másik hátránya e megoldásnak, hogy amíg a nyereségből nem sikerül feltölteni a törzstőkét, addig a tagok a hiányzó összeg erejéig a saját vagyonukkal is felelnek a cég tartozásaiért.
Ha pedig a kft. semmilyen módon nem tudja teljesíteni a minimális törzstőke követelményt, akkor lehetősége van átalakulni olyan formába, amely feltételeinek meg tud felelni, pl. betéti társasággá vagy közkereseti társasággá, illetve egyesülhet is más céggel. Ha ezek egyikével sem tud vagy nem akar a társaság élni, akkor működésének megszüntetéséről is határozhat.

Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda, 1094 Bp., Ferenc körút 39. IV/1.
www.megbizhatougyvediiroda.hu; www.kocsis-iroda.hu; tel.. tel./fax: (06-1)266-6621;
Érthető Jogi Tudástár Webáruház http://www.kocsisiroda.shoprenter.hu

Mikor követelhető vissza az ajándék?

Az ajándékozás az emberi kapcsolatok egyik legszebb megnyilvánulása, mindazonáltal egyben egy szerződés is, az ajándékozó és a megajándékozott között. A nagyobb értékű vagyontárgyak, például ingatlanok ajándékozása különösen megszaporodott, mióta az egyenesági rokonok közötti ajándékozás illetékmentes lett. Néha viszont előfordulhat, hogy az ajándék visszakövetelése válik szükségessé. Milyen esetekben teheti ezt meg az ajándékozó?

Milyen ajándék követelhető vissza?

Kizárólag olyan ajándék visszakövetelésére van lehetőség, amely a szokásos ajándék mértékét meghaladja. Hogy mi tekinthető szokásos mértékű ajándéknak az több körülménytől függ, például az alkalomtól, amire tekintettel az ajándékozás történt, az érintettek társadalmi, vagyoni helyzetétől, az általános szokásoktól. Rendszerint például a gépjármű ajándékozását már a szokásos mértéket meghaladó ajándéknak szokták tekinteni.

A létfenntartás veszélyeztetése

Az ajándék visszakövetelésének egyik esete, ha az ajándékozás után bekövetkezett változások miatt az ajándékozónak az ajándékba adott dologra létfenntartása érdekében szüksége van. Ilyenkor is csak akkor kérhető az ajándék visszaadása, ha ez a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. A létfenntartás veszélyeztetését az érintettek összes körülményei alapján lehet megállapítani, amelynek során nem csupán a pillanatnyi helyzetet kell figyelembe venni, hanem a jövőbeli, előre látható kilátásokat is. Ez azt jelenti, hogy pillanatnyi nehézség nem teremthet alapot az ajándék visszakérésére. Fontos megjegyezni, hogy kizárólag maga az ajándék tárgya követelhető vissza. Ha az ajándék már nincsen meg, mert például a megajándékozott már eladta, akkor az ajándék helyébe lépő értéket (pl. vételár) már nem lehet visszakövetelni.

Súlyos jogsértés elkövetése

Az ajándékozó abban az esetben is visszakövetelheti az ajándékot, ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el. Súlyos jogsértésnek nem pusztán a bűncselekmény elkövetése minősülhet, hanem polgári jogi jogsértés is, például a személyiségi jogok megsértése. Természetesen a körülményeket ebben az esetben is figyelembe kell venni, így például a felek egymáshoz való viszonyát, vagy azt, hogy az ajándékozó közrehatott-e a sérelem elkövetésében. Ebben az esetben viszont arra is lehetőség van, hogy az ajándék helyébe lépett értéket követelje vissza az ajándékozó. Viszont nem lehet visszakövetelni az ajándékot, ha a sérelmet az ajándékozó megbocsátotta, vagy az ajándékot hosszabb ideig nem követelte vissza.

Meghiúsult feltevés

Az ajándék visszakövetelhető akkor is, ha a felek számára az ajándékozáskor ismert feltevésre figyelemmel került sor az ajándékozásra, és e nélkül az ajándékozás meg sem történt volna. Ilyen lehet például, ha a szülők az élettársi vagy házassági kapcsolat tartós fennmaradására vonatkozó feltevéssel ajándékoznak ingatlant gyermeküknek és élettársának, házastársának. Ha ez a feltevés utóbb meghiúsul és a kapcsolat nem lesz tartós, a szülők az ajándék ingatlant visszakérhetik. Lényeges feltétel viszont, hogy a feltevésnek a megajándékozott számára is ismertnek kell lennie, tehát az ajándékozó titkos feltevései, reményei nem minősülnek ilyennek. Az is szükséges, hogy a feltevés reális, ésszerű, és konkrét legyen. Ebben az esetben is érvényes az, hogy ha az ajándék már nincs meg, de a helyébe lépett érték igen, akkor ez is visszakövetelhető.
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda, 1094 Bp., Ferenc körút 39. IV/1.
www.megbizhatougyvediiroda.hu; www.kocsis-iroda.hu; tel.. tel./fax: (06-1)266-6621;
Érthető Jogi Tudástár Webáruház http://www.kocsisiroda.shoprenter.hu

Felhasználható-e a titokban készített hangfelvétel a peres eljárásban?

Viszonylag gyakran előfordul, hogy egy per során valamelyik peres fél engedély nélkül készített hangfelvétellel szeretné bizonyítani az állításait. Fel lehet-e használni az ilyen felvételeket, és figyelembe veszi-e a bíróság az engedély nélkül készített hangfelvételt a döntés meghozatalakor?

A személyiségi jogok védelme

A képmáshoz és hangfelvételhez való jog természetesen a személyiségi jogok körébe tartozik, így a törvény védelemben részesíti, és e jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A Polgári Törvénykönyv egyértelműen rendelkezik arról, hogy nem csupán a hangfelvétel felhasználásához, hanem már az elkészítéséhez is az érintett személy hozzájárulása szükséges. Azaz már pusztán egy titkos hangfelvétel elkészítésével is megvalósulhat a személyiségi jog megsértése.

Felhasználható-e polgári perben?

A polgári perben a bizonyítás egyik alapelve a szabad bizonyítás elve. Ez azt jelenti, hogy a törvényben csak nagyon kevés korlátozás van a bizonyítékokkal kapcsolatban, és a törvény rendszerint nem szorítja keretek közé, hogy a perben milyen bizonyítási eszközök és bizonyítékok használhatóak fel. Főszabályként minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás felderítésére alkalmas. A polgári peres eljárásról szóló törvény tehát nem tilalmazza az engedély nélkül készített hangfelvétel bizonyítékként való felhasználását. A bírósági gyakorlat is amellett foglal állást, hogy az ilyen hangfelvétel a peres eljárásban felhasználható, annak ellenére, hogy az engedély nélküli felvételkészítés személyiségi jogsértést valósít meg. A gyakorlat ezt azzal indokolja, hogy bár mindenkinek joga van a személyes jogok védelmére, azonban e jogát senki sem alkalmazhatja visszaélésszerűen. Márpedig, ha az illető azért hivatkozik a hangfelvétel kapcsán a személyiségi jogainak megsértésére, hogy ezzel a tényállás felderítését akadályozza, esetleg saját hamis állítását leplezze, akkor nem járhat sikerrel. Így nem hivatkozhat erre például az olyan adós, aki a hangfelvételen elismeri, hogy kölcsönt kapott másik féltől, aminek visszafizetését ígéri, és a kölcsön tényének bizonyítására ez a felvétel szolgálna.

Amennyiben a bírósághoz engedély nélkül készített hangfelvételt nyújtanak be egy perben, akkor mindenekelőtt a bíróság megkérdezi az érintett felet, hogy a felhasználáshoz hozzájárul-e. Amennyiben igen, akkor a hangfelvétel minden további nélkül felhasználható és figyelembe vehető. Ha a válasz nemleges, akkor a bíróság azt is mérlegeli, hogy szükséges-e egyáltalán a hangfelvétel felhasználása, nem bizonyította-e már a peres fél e nélkül is az állítását, illetve állnak-e rendelkezésére más bizonyítási eszközök is. Ha az eljáró bíróság úgy látja, hogy a hangfelvétel felhasználása mindenképpen szükséges a bizonyító fél állításának igazolásához, akkor azt a másik fél engedélye nélkül is fel fogja használni.

Teljesen más a helyzet persze büntetőügyek esetén, ahol a törvény tiltja az olyan bizonyítékok figyelembe vételét, amelyekhez a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság bűncselekmény útján, vagy más tiltott módon jutott.

Kaphat-e sérelemdíjat a sértett?

Felmerül a kérdés, hogy mi történik, ha az a személy, akiről a perben felhasznált titkos hangfelvételt készítették beperli a felvétel készítőjét, illetve felhasználóját a személyiségi jogának megsértése miatt. A Polgári Törvénykönyv alapján a személyiségi jogok megsértése miatt járó sérelemdíj megítéléséhez a jogsértés tényén kívül további hátrány bizonyítása nem szükséges.

Ebben az esetben a felvételt készítő, felhasználó személy nyilvánvalóan felelősséggel tartozik a jogsértésért, és a bíróság az összes körülmény mérlegelésével dönt arról, hogy a jogsértés megvalósult-e, és ha igen, annak milyen súlya volt. Ismert olyan korábbi bírósági ítélet, amely elutasította a hasonló helyzetben pert indító felperes keresetét, és nem állapított meg jogsértést, mivel a személyiségi jogvédelem ilyen módon való gyakorlását visszaélésszerűnek és illetéktelen előnyre törekvésnek ítélete. Tehát a bíróság nyilvánvalóan azt is figyelembe venné ilyen esetben, hogy milyen célból (jogos igény bizonyítása) készült a hangfelvétel, és miként került felhasználásra.

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda, 1094 Bp., Ferenc körút 39. IV/1.
www.megbizhatougyvediiroda.hu; www.kocsis-iroda.hu; tel.. tel./fax: (06-1)266-6621;
Érthető Jogi Tudástár Webáruház http://www.kocsisiroda.shoprenter.hu

A megbízási szerződés

Sokszor használjuk a hétköznapi életben, hogy valakit megbízunk valamivel. A jogban külön szerződésfajta is létezik, melyet megbízási szerződésnek nevezünk. De melyek a főbb szabályai? Pontosan tudjuk, hogy mit takar egy megbízási szerződés?

Milyen formában szabályos a megbízás?

A megbízási szerződés formájára nézve is vannak előírások. Nem feltétlenül kell minden megbízást írásban megkötni, azonban vannak olyan esetek, amikor az írásbeli formát a törvény írja elő kötelezőnek.

Előfordul olyan eset, amikor a megbízás olyan feladatot foglal magában, amihez valamilyen szerződést is meg kell kötnie a megbízottnak. Ilyen esetben az egyik fő szabály, hogy a megbízási szerződést is olyan formában kell megkötni, amilyen formát jogszabály a megbízás alapján kötendő szerződésre előír. Tipikus példa erre, ha a megbízott feladata egy ingatlan megvásárlása, mert az ingatlan adásvételi szerződést mindig írásban kell megkötni. Ilyenkor tehát a megbízási szerződésnél is kötelező lesz annak írásba foglalása.

Mitől lesz megbízás a megbízási szerződés?
  1. Személyes kötelezettség?
    Főszabályként a megbízott személyesen köteles ellátni a rábízott ügyet. No persze előfordulhat, hogy a megbízott nem tud mindent személyesen megcsinálni. Ilyenkor igénybe veheti más személy közreműködését is, ha ehhez a megbízó hozzájárult, vagy ha a megbízás jellegével ez együtt jár.
    Fontos azonban, hogy a megbízott az igénybe vett személyért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el. Vagyis nem fordulhat elő, hogy később a másikra „mutogat” és ő maga nem vállal felelősséget megbízója felé.
  2. Szoros együttműködés
    A megbízottat fokozott együttműködési kötelezettség terheli, különösen a tájékoztatás terén. Köteles tájékoztatást adni a megbízás teljesítéséről, esetlegesen felmerült új körülményekről, közreműködő igénybevételéről, stb.
  3. Titoktartás
    A más érdekében kifejtett tevékenységből és a bizalmi jellegből fakadóan a megbízottat titoktartási kötelezettség terheli.
  4. Első a megbízó érdeke
    A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekeinek megfelelően kell teljesíteni. Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, akkor a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik az utasításához, akkor az ebből eredő károk bizony már őt terhelik, és nem háríthatja át azt a megbízottra. A megbízott a kapott utasítástól csak akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs módja.
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda, 1094 Bp., Ferenc körút 39. IV/1.
www.megbizhatougyvediiroda.hu; www.kocsis-iroda.hu; tel.. tel./fax: (06-1)266-6621;
Érthető Jogi Tudástár Webáruház http://www.kocsisiroda.shoprenter.hu

Az új Ptk. szerint az ügyvezető saját vagyonával is felel az okozott kárért

Március közepétől gyökeresen megváltozhat a cégek vezetőinek élete. Az új Polgári Törvénykönyv egyik szabálya érzékenyen érintheti a vezető tisztségviselőket, hiszen a jövőben akár saját vagyonukkal is felelhetnek a társaság működésével kapcsolatban másnak okozott kárért.

Mi a jelenlegi szabály?

A jelenlegi, a gazdasági társaságokról szóló törvényben található szabály alapján, a társaság felelős azért a kárért, melyet az ügyvezető ügyvezetőként történő eljárása során másnak okoz. Ez persze most sem azt jelenti, hogy az ügyvezető egyáltalán nem felelős. Nem mindegy azonban, hogy ki és kin követelhet kártérítést.

A most életben lévő szabály alapján a kárt elszenvedő fél a cégtől követelheti kára megtérítését, és a cég tulajdonosai jogosultak az ügyvezetőn behajtani az általa okozott kár összegét. No, azért a gyakorlatban ez nem ilyen egyszerű, hiszen egyrészt kérdéses, hogy a kárt okozó ügyvezető cége rendelkezik-e vagyonnal, melyből a kár megtéríthető, és az sem mindegy, hogy a cég tulajdonosai hogyan tudnak fellépni a kárt okozó ügyvezetővel szemben.

Mi lesz a jövő?
2014. március közepétől a helyzet gyökeresen megváltozhat az új előírásnak köszönhetően. Ügyvezetők, figyelem! A jövőben már akár saját vagyonukkal is felelhetnek egy-egy rosszul meghozott vezetői döntés miatt!
Az új Polgári Törvénykönyv egyértelműen rögzíti, hogy a jogi személy vezető tisztségviselője az ilyen minőségben másnak okozott kárért a jogi személlyel egyetemlegesen felel.
Az egyetemleges felelősség annyit tesz, hogy a károsult jogosult akár a cégtől, akár a vezető tisztségviselőtől követelni a felmerült kárát, így az ügyvezető saját vagyonával is kénytelen felelni. Ez a rendelkezés teljesen új szabályként jelenik meg az új Polgári Törvénykönyvben.

A szigorúbb szabályozás oka
A törvény alkotói a törvény hivatalos indoklásában nem voltak túl bőbeszédűek az új, szigorúbb szabály okainak bemutatásakor. Az indoklás mindössze annyit rögzít, hogy „a vezető tisztségviselőkkel szemben támasztott szigorúbb elvárásokra tekintettel a törvény egyetemleges felelősséget ír elő, azaz a károsult a vezető tisztségviselővel és a jogi személlyel szemben is jogosult igényt érvényesíteni.”

Mit jelent majd mindez a gyakorlatban?
Azt egyelőre nehéz megjósolni, hogy a szigorúbb vezetői felelősség mit jelent majd a gyakorlatban. Megfontoltabb döntések születhetnek? Felelősebb lesz a hazai cégek irányítása? Az ügyvezetők a jövőben jobban igénybe veszik a szakemberek támogatását? Netán lassuló döntési folyamatokat okoz majd a túlzott óvatosság miatt?

Ha mégis kárt okoz az ügyvezető
Az új jogi előírások bevezetése után okozott károk esetén a károsult már nem csak a cég felé fordulhat kárigényével. Az ügyvezető is köteles lesz a saját vagyonából megtéríteni az okozott kárt, ha jogerősen bebizonyosodik, hogy a kárt ügyvezetői minőségében maga idézte elő.

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda, 1094 Bp., Ferenc körút 39. IV/1.
www.megbizhatougyvediiroda.hu; www.kocsis-iroda.hu; tel.. tel./fax: (06-1)266-6621;
Érthető Jogi Tudástár Webáruház http://www.kocsisiroda.shoprenter.hu

Rezsicsökkentés: kötelezettség a társasházaknál is

A rezsicsökkentés ma már széles körben ismert. Nem véletlen ez, hiszen túl azon, hogy akár a pénztárcánkon is érezhetjük, a jogalkotók biztosítják, hogy senki ne feledkezhessen el róla. Teszik ezt olyan részletes és szigorú szabályokkal, melyek betűtípus és betű nagyság előírásával is meghatározzák, hogy hogyan nézhet ki egy villany vagy gázszámla. Ezt pedig mindenki értse szó szerint, ugyanis, ha a szolgáltató nem az előírt betűmérettel, színnel vagy betűtípussal készítené el a számláját, azért bizony büntetés jár. Itt azonban nem áll meg a kötelezettségek köre. Mi jön még ezután?

Új szabályok a társasházaknál
Február 1-től már a társasházak közös képviselőire is kemény szabályok várnak. No, ez nem azt jelenti, hogy ezentúl a társasházi büdzséből is részesülnek a lakók. Az új szabály adminisztrációs terhet jelent, melynek célja, hogy minden lakó rendszeresen és pontosan kapjon tájékoztatást arról, hogy a társasház mennyit is takarított meg a rezsicsökkentésnek köszönhetően.

Mire is számíthatunk februártól?
A társasházi törvény módosításával a közös képvelők, vagy az intézőbizottságok részére részletes törvényi előírás adja meg, hogy milyen módon és milyen időközönként kell a lakókat tájékoztatni a rezsicsökkentéssel megtakarított közös forintokról.

Jól látható hirdetmények
A közös képviselőknek minimum 45 napig kell kifüggeszteni a törvényben előírtak szerinti tájékoztatást. A hirdetményt minden hónap 15. napjáig, legalább 45 napig kell jól látható helyen kifüggeszteni. A kifüggesztés pontos tartalmát is előírja a törvény.

Az előírás megsértése
Ha a közös képviselő, vagy az intézőbizottság elmulasztaná az előírt tájékoztatást, vagy azt nem a törvényben előírtak szerint tenné meg, bizony bírságra számíthat. A bírság nem a társasház kasszáját terheli, hiszen a törvény egyértelműen leszögezi, hogy a bírsággal a közös képviselőt, illetve az intézőbizottság tagjait kell sújtani. Azt, hogy a hirdetményektől valóban jobban érezhetjük-e magunkat lakóként, ki-ki döntse el maga. Egy biztos, eddig nem sok olyan intézkedésre volt példa, amelynél ilyen szigorúan vigyáztak volna arra honatyáink, hogy minden állampolgár találkozzon azzal, mit is jelent a rezsicsökkentés.

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda, 1094 Bp., Ferenc körút 39. IV/1.
www.megbizhatougyvediiroda.hu; www.kocsis-iroda.hu; tel.. tel./fax: (06-1)266-6621;
Érthető Jogi Tudástár Webáruház http://www.kocsisiroda.shoprenter.hu

Elhibázott karácsonyi ajándékok

Karácsonykor még a gazdasági válság idején is többet vásárolunk. Ha valaki egy-egy drágább szórakoztató elektronikai, vagy háztartási terméket, netán új mobil telefont vásárolna, az év vége közeledtével hajlamos ezt karácsonyi ajándékként beszerezni. Egyre többen vásárolnak karácsonyra is olyan hasznos ajándékot, melyre egyébként is szükség van, vagy már régóta vágyik rá a család. Ám nincs annál rosszabb érzés, mint mikor az ajándékról kiderül, hogy hibás, nem működik, vagy mégsem erre vágytak. Arról nem is beszélve, ha esetleg két ugyanolyan ajándék is bekerül a fa alá. Mit tehetünk ebben az esetben, hogy az öröm is megmaradjon és a pénzünket se bukjuk el?

Nem működő karácsonyi ajándékok – mi a teendő?
A hibás termékkel kapcsolatos szabályok alapján elsősorban kijavítást vagy a termék kicserélését kérhetjük az eladótól. Fontos tudni, hogy tartós fogyasztási cikk vásárlásakor, amennyiben a termékben a vásárlástól illetve az üzembe helyezésétől számított 3 munkanapon belül olyan hibát fedezünk fel, amely a rendeltetésszerű használatot akadályozza, jogosultak vagyunk azonnal a termék kicserélését kérni. Ha sem a kijavítás, sem a csere nem lehetséges, csak akkor van lehetőség arra, hogy utólag árleszállítást, vagyis a pénzünk egy részének visszafizetését, vagy levásárlását kérjük. Ekkor azonban már azt is választhatjuk, hogy elállunk a vásárlástól, ami azt jelenti, hogy az árut visszaadjuk, míg a vételárat vissza kell kapnunk.

Garancia – hogyan intézhetjük?
Ha a megvásárolt termék még garanciás, vagyis jogi értelemben a jótállási idő még nem telt le, panaszunkkal azt az üzletet, forgalmazót kell felkeresnünk, ahol megvásároltuk a hibás terméket. A garancia hiba esetén nyújt számunkra védelmet, ha az áru utólag nem tetszik, azt a garanciára hivatkozva nem tudjuk kicseréltetni. A jótállás érvényesítéséhez szükségünk lesz a blokkra vagy számlára, a jótállási jegyre, valamint magára a termékre is. Természetesen egy mosógép vagy hűtő esetén nem nekünk kell azt visszavinni a boltba. A szabály az, hogy a 10 kg-nál nehezebb, illetve tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható árut a helyszínen kell javítani, vagy annak elszállításáról az eladó köteles gondoskodni.

Nem csak a műszaki termékek lehetnek hibásak. Mi a teendő, ha például egy ingről vesszük észre, hogy az anyag lyukas?
Ha a hibás terméket visszavisszük az üzletbe, és a kifogásunkat nem orvosolják, figyeljünk arra, hogy az üzletben készüljön egy jegyzőkönyv, ami tartalmazza, hogy mi a termékkel kapcsolatos kifogásunk. Kerüljön feltüntetésre a nevünk, címünk, a termék megnevezése, vételára, a vásárlás időpontja és az is, hogy mikor készült a jegyzőkönyv. Tüntessük fel azt, hogy mit kérünk, hogyan orvosolják a hibát. Amennyiben ugyanis mi azt kérjük, hogy a hibás árut cseréljék ki, de a bolt csak a javítást vállalja, ezt meg kell indokolniuk. A jegyzőkönyvből mindenképpen kérjünk egy másolatot.

Ha a kereskedő nem fogadja el a minőségi kifogást…
Amennyiben a kereskedő nem fogadja el a minőségi kifogást, vagy elfogadja ugyan, de végül semmit sem tesz, a fogyasztóvédelmi felügyelőségekhez panasszal fordulhatunk. Ilyen esetben a hatóság fog eljárni az ügyben. Megkereshetjük a termékhez kapcsolódó szakmai szervet, vagy egy fogyasztói jogokat védő társadalmi szervezetet is, mint amilyen az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület.

Jogos-e, ha utólag nem cserélik ki a terméket?
A kereskedőket hibás termék esetén kötelezik a jogszabályok a csere lehetőségének biztosítására. Nem minősül hibának, ha nem jó a méret, vagy nem tetszik a szín. Ennek ellenére ma már sok üzlet van, melyek olyan esetben is cserélik az árut, ha az minőségileg megfelelő, de nekünk nem tetszik, vagy mást szeretnénk. Ennek lehetőségéről azonban mindig előre érdeklődjünk, és ha lehetséges, hogy az ajándékot új tulajdonosa később szeretné kicserélni, inkább olyan üzletben vásároljunk, ahol erre lehetőség van.

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda, 1094 Bp., Ferenc körút 39. IV/1.
www.megbizhatougyvediiroda.hu; www.kocsis-iroda.hu; tel.. tel./fax: (06-1)266-6621;
Érthető Jogi Tudástár Webáruház http://www.kocsisiroda.shoprenter.hu

Kié a törzskönyv? Köteles-e kiadni a bank?

A devizahitel probléma nem csak a lakás vásárlókat érintette, érinti. A mai napig sok olyan autó devizahitel szerződés létezik, melynél a havi törlesztő részletek az egekbe szöktek. Sok esetben egy-egy gépjárműért annyit fizetnek vissza a banknak, melyből már egy lakást is meg lehetne venni. Van, aki inkább értékesítené az autót, hogy így megszabaduljon a nyomasztó tehertől. Ehhez azonban szükséges az autó törzskönyve. De kit illet a törzskönyv? Visszatarthatja-e azt a bank?

Mire szolgál a törzskönyv?
A jármű tulajdonjogát igazoló okirat a törzskönyv. Egy járműnek egy időben csak egy érvényes törzskönyve lehet. A közlekedési hatóság a jármű első forgalomba helyezése során állítja ki a törzskönyvet.

Hitel vagy lízing?
Fontos tisztázni, hogy míg korábban az autóvásárláshoz kölcsönt nyújtott a finanszírozó bank, ma már többségében autó lízing keretében lehet finanszírozni a gépjárművásárlást. A két konstrukció jogilag eltérő, így a következmények is mások. Míg az autó hitel esetén a megvásárolt gépjármű a hitelt felvevő tulajdonába kerül, addig a lízing esetén a tulajdonjog a lízingbeadóé, vagyis a finanszírozó pénzintézeté. A lízing esetén tehát csak a legvégén szerezheti meg az autós a gépkocsi tulajdonjogát, így lízing esetében a lízingbe vevő a forgalmi engedélyben nem tulajdonosként, hanem üzembentartóként fog szerepelni.

Kinél lehet jogszerűen a törzskönyv?
A bankok sok esetben a hitel lejártáig illetve a tartozás teljes kiegyenlítéséig maguknál tartják a törzskönyvet. Ez a lízing esetén rendben is van.

De mi a helyzet a hitelnél?
Autóhitel esetén a bankok biztosítékként vételi jogot, vagy más néven opciós jogot kötöttek ki. Ez a jog maximum 5 évre köthető. A pénzintézetek a vételi jog feltételeként előírták azt is, hogy a törzskönyv náluk marad. Ez a vételi jog időtartama alatt megtehető. És utána? Nem egy esetben előfordult, hogy a finanszírozó bank az opciós időszak lejártát követően sem adta ki a tulajdonos részére a törzskönyvet.

Jogszerű-e a törzskönyv visszatartása?
A bankok többsége a gépjármű törzskönyvét a vételi jog lejárta után sem szívesen adja ki a tulajdonosnak. Ilyenkor arra hivatkoznak, hogy a futamidő lejártáig illetve a tartozás teljes kiegyenlítéséig a gépjármű törzskönyvét letétként magunknál tartják. Kérdés, hogy ezt jogszerűen megtehetik-e?

A Polgári Törvénykönyv a letét szabályairól úgy rendelkezik, hogy a letevő a dolgot bármikor, indoklás nélkül visszakövetelheti. Tehát erre hivatkozással a gépjármű tulajdonosa, a vételi jog lejárta után a törzskönyvet bármikor visszakövetelheti a banktól. Olyan eset is előfordult már irodánknál, hogy ezt a kérést a bank csak ügyvédi közbenjárásunkra teljesítette.

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda, 1094 Bp., Ferenc körút 39. IV/1.
www.megbizhatougyvediiroda.hu; www.kocsis-iroda.hu; tel.. tel./fax: (06-1)266-6621;
Érthető Jogi Tudástár Webáruház http://www.kocsisiroda.shoprenter.hu

Rövidülnek a fizetési határidők?

2013. július 1-től jelentős változások léptek életbe a pénzfizetésre vonatkozó szabályok területén. Megváltoztak a fizetési határidőkre vonatkozó szabályok is, melyek több vállalkozás napi működését is elviekben befolyásolhatják. De mit jelent ez a gyakorlatban?

Milyen fizetési határidő köthető ki a jövőben?

Abban az esetben, ha a felek a teljesítés pontos idejét nem határozzák meg a szerződésben, úgy a pénztartozásokat fő szabály szerint 30 napon belül kell teljesíteni.
Kiköthető a szerződésben ennél hosszabb fizetési határidő is, azonban fő szabály szerint ez nem haladhatja meg a 60 napot, ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg. A gazdálkodó szervezetek közötti szerződésben fontos változás, hogy az ellenkező bizonyításáig a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult gazdálkodó szervezet – vagyis aki felé a pénztartozást kellene teljesíteni - hátrányára eltérő szerződési feltételnek kell tekinteni a pénztartozás teljesítésére 60 napnál hosszabb határidőt meghatározó szerződési kikötést.

Mit jelent a kötelező fizetési határidő a gyakorlatban?

Kicsit vizsgáljuk meg a gyakorlat oldaláról is, hogy ténylegesen az új szabályok befolyásolhatják-e az eddig kialakult gyakorlatot. Azt látjuk, hogy a jogalkotói cél az volt, hogy az erőfölényben lévő vállalkozások ne alkalmazzanak indokolatlanul hosszú, nem ritkán akár 90, 120 napos, vagy ennél még hosszabb fizetési határidőt. A hosszú fizetési határidő ugyanis a szolgáltató, vállalkozó cégtől azt kívánja, hogy ilyen hosszú időn keresztül finanszírozza meg a megrendelője igényeit. Valóban nem jó így a rendszer, hiszen a gyakorlatban így sokszor a kisebb beszállító, vállalkozó, alvállalkozó cégekre hárul a finanszírozás megteremtése szemben a nagyobb, tőkeerős megrendelőkkel.

A kérdés: az új szabály enyhíthet-e a kisebb cégek terhein?

Az új törvényi előírás alapján a rövidebb, maximum 60 napos fizetési határidőt a felek szerződésben módosíthatják. Vagyis a legfeljebb 60 napos fizetési határidő nem olyan előírás, melytől ne lehetne eltérni. Az üzleti életben eddig is jellemző volt a felek közötti írásbeli megállapodás, ha azokat az ügyleteket nézzük, ahol hosszabb fizetési határidő volt kikötve. A tőkeerős nagyobb cégek gyakorlatában pedig szinte soha nem találkozunk olyan üzleti kapcsolattal, mely mögött ne lenne írásba foglalt szerződés is. A szerződésben pedig a fizetési feltételek is rögzítve voltak és vannak, köztük a megrendelő részére rendelkezésre álló, sokszor 60 napot meghaladó fizetési határidő is. Az új törvényi előírás alapján, a 60 napnál hosszabb fizetési feltételt – még ha írásba is van foglalva – tisztességtelennek kell tekinteni, de csak akkor, ha ennek ellenkezőjét nem bizonyítják. A tisztességtelenség kérdése azonban életszerűen csak egy vitás helyzetben merülne fel. Addig tehát, amíg a felek között nincs vita, és mindkét fél az üzleti kapcsolat fenntartásáért dolgozik, vagy a szolgáltató, vállalkozó cég szeretne megrendeléshez jutni, nem valószínű, hogy az új, maximum 60 napos fizetési határidő kérdése komolyan napirendre kerülne és kiválthatná az egyes üzleti kapcsolatokban korábban is alkalmazott hosszabb fizetési határidőket.



A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda, 1094 Bp., Ferenc körút 39. IV/1.
www.megbizhatougyvediiroda.hu; www.kocsis-iroda.hu; tel.. tel./fax: (06-1)266-6621;
Érthető Jogi Tudástár Webáruház http://www.kocsisiroda.shoprenter.hu

Nagyító alatti szerződések?

Az információ dömping mellett ma már egyre többen tapasztaljuk meg a „szerződés dömping” új irányzatait is. Hol van már az a kor, mikor egymás tenyerébe csapva született meg egy-egy komoly üzlet, mikor az adott szó, a becsület még az életnél is értékesebb volt. A cél azonban nem lehet az, hogy a múltba tekintve „siránkozunk” elmúlt korokon, helyette a jelenben a jövő építése az, ami előre vihet bennünket. Tehát nézzük a jelent és közben tekintetünk a jövőre irányuljon. Nem, nem tévesztettem pályát, de hogyan is kapcsolódik ez egy ügyvéd tevékenységéhez? Mi köze ennek a szerződésekhez?

Talán volt már Ön is olyan helyzetben, amikor értetlenül rákérdezett, hogy a másik fél által hivatkozott feltétel hol szerepelt a szerződésben. Egyenes arányban világunk bonyolultságával, az elhanyagolt, be nem tartott ígéretek sokasodó emlékeivel, mindenki igyekszik magát, cégét, tevékenységét egyre jobban védeni. Egy-egy komolyabb szerződés esetén ez egyre hosszabb és bonyolultabb feltételrendszerhez vezet. Különösen igaz ez a széles körben szolgáltató cégekre, mint bankok, biztosítók, telefon társaságok, közmű szolgáltatók és még hosszan sorolhatnám. De hova írják a sok szerződési feltételt? A kézenfekvő válasz: az apró betűs részbe. De mégis mennyire lehet apró betűs az „apró betűs” rész?

Szinte minden, főként valamilyen szolgáltatóval kötött szerződésben találunk olyan részt, melyet nagyító nélkül már majdhogynem el sem lehet olvasni. Persze nagyító nem jár hozzá úgy, mint az egyik igen neves egynyelvű angol szótárhoz, melyet kénytelenek voltak olyan apró betűkkel megtölteni, hogy a két kötetes, vaskos szótár tartozéka egy nagyító is. Ugyanakkor az is igaz, hogy ha abban nem találjuk meg egy angol szó valamely jelentését, akkor nagy valószínűséggel az nem is létezik.

De mi kerülhet az „apró betűs” részbe?
A tömegesen kötött szerződések esetén úgynevezett Általános Szerződési Feltételeket alkalmaznak. A törvény ezt lehetővé teszi, hiszen másként igen nehézkesen működhetne a mai kor gazdasága.
A probléma az, ha nem győződünk meg arról, hogy számunkra is megfelelőek, elfogadhatóak-e a kínált szerződési feltételek. És őszintén valljuk be magunknak: tüzetesen átolvasunk minden elénk tett banki, biztosítási szerződést, telefonvásárláskor akár 1-2 órát is rászánunk a szerződési feltételek megismerésére, vagy gondosan áttanulmányozzuk a közlekedési társaságok feltételeit, mielőtt felszállunk a buszra?

Mi is pontosan az ÁSZF?
Az ÁSZF, vagyis az Általános Szerződési Feltételek rövidítése olyan szerződéses rendelkezéseket foglal magában, melyeket egyoldalúan határoz meg az, aki kibocsátja azt. Vagyis a gyakorlatban ezt az eladó, szolgáltató, szállító állítja össze.

De egy szerződés a felek kölcsönös akarata alapján, megegyezéssel kellene, hogy létrejöjjön. Hogyan lehetséges mégis, hogy létezhet ÁSZF, amit csak az egyik fél határoz meg?
A válasz a tömeges, sok ember részére történő szolgáltatásokban rejlik. Ekkor ugyanis nem lehetséges, hogy minden egyes személlyel külön-külön tárgyalják meg a szerződési feltételeket. Gondoljunk csak bele, hogy hogyan is nézne ez ki, amikor bankszámlát nyitunk, vagy az új lakáshoz megkötjük a gázszolgáltatóval a szerződést? Ezért van meg a törvényi lehetősége annak, hogy valaki ÁSZF alapján kössön szerződést. Ne ijedjünk meg azonban, hiszen ilyen esetekben a törvény fogyasztóként fokozottan véd bennünket. De mi történik akkor, ha a szerződés olyan apró betűvel íródik, melyet nem tudunk elolvasni?

A betűméretet ezen túl jogszabályban határoznák meg?
Nemrégiben egy panaszlevélben kérték az adatvédelmi biztos segítségét ezzel kapcsolatban. Ugyanis a panaszos olyan tájékoztatót kapott, amely nagyon apró betűvel íródott, így nagyon nehezen tudta elolvasni. Az adatvédelmi biztos ezért vetette fel, hogy a közszolgáltatók által használt dokumentumok minimális betűméretét jogszabályban kellene rögzíteni.

Mit ír elő most a jogszabály a szolgáltató számára?
A szolgáltatók által használt dokumentumokra a jogszabály előírja, hogy közérthetőnek kell lenniük, nem tartalmazhatnak ellentmondást és a dokumentumnak a fogyasztó részéről áttekinthetőnek kell lennie. Gyakran előfordul, hogy egy dokumentum a tartalmában megfelelne a jogszabályi előírásoknak, viszont olyan apró betűvel íródott, hogy az csak nehezen vagy egyáltalán nem olvasható. Éppen ezért született meg a fenti javaslat. Jelenleg nincs olyan jogszabályi előírás, mely a minimális betűméretet határozná meg. Lehetséges, hogy a jövőben jogszabályban is rögzítik majd a minimális betűméretet, de addig is minden esetben igyekezzünk megismerni az általunk aláírandó dokumentumok tartalmát. Ha pedig mégsem megy, kérjünk segítséget akár a szolgáltatótól, akár jogi szakembertől.

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda, 1094 Bp., Ferenc körút 39. IV/1.
www.megbizhatougyvediiroda.hu; www.kocsis-iroda.hu; tel.. tel./fax: (06-1)266-6621;
Érthető Jogi Tudástár Webáruház http://www.kocsisiroda.shoprenter.hu