Elérhetőségeink:

Ha kérdése van vagy csak ajánlani szeretne egy üzletet, keressen az alábbi elérhetőségeken:

InterPage Kft. 2112 Veresegyház, Hársas utca 21.
Tel.: +36 20 8033 001
Fax: +1 319-6880
Adószám: 14321436-3-13

Írjon nekünk!

Toggle Upper
Toggle Upper

Regisztrálás

Válogatás Budapest legjobb üzleteiből   

Kiadványunkat keresse partnereinknél!
Ön itt jár: Főoldal JogTár

Felhasználható-e a titokban készített hangfelvétel a peres eljárásban?

Viszonylag gyakran előfordul, hogy egy per során valamelyik peres fél engedély nélkül készített hangfelvétellel szeretné bizonyítani az állításait. Fel lehet-e használni az ilyen felvételeket, és figyelembe veszi-e a bíróság az engedély nélkül készített hangfelvételt a döntés meghozatalakor?

A személyiségi jogok védelme

A képmáshoz és hangfelvételhez való jog természetesen a személyiségi jogok körébe tartozik, így a törvény védelemben részesíti, és e jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A Polgári Törvénykönyv egyértelműen rendelkezik arról, hogy nem csupán a hangfelvétel felhasználásához, hanem már az elkészítéséhez is az érintett személy hozzájárulása szükséges. Azaz már pusztán egy titkos hangfelvétel elkészítésével is megvalósulhat a személyiségi jog megsértése.

Felhasználható-e polgári perben?

A polgári perben a bizonyítás egyik alapelve a szabad bizonyítás elve. Ez azt jelenti, hogy a törvényben csak nagyon kevés korlátozás van a bizonyítékokkal kapcsolatban, és a törvény rendszerint nem szorítja keretek közé, hogy a perben milyen bizonyítási eszközök és bizonyítékok használhatóak fel. Főszabályként minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás felderítésére alkalmas. A polgári peres eljárásról szóló törvény tehát nem tilalmazza az engedély nélkül készített hangfelvétel bizonyítékként való felhasználását. A bírósági gyakorlat is amellett foglal állást, hogy az ilyen hangfelvétel a peres eljárásban felhasználható, annak ellenére, hogy az engedély nélküli felvételkészítés személyiségi jogsértést valósít meg. A gyakorlat ezt azzal indokolja, hogy bár mindenkinek joga van a személyes jogok védelmére, azonban e jogát senki sem alkalmazhatja visszaélésszerűen. Márpedig, ha az illető azért hivatkozik a hangfelvétel kapcsán a személyiségi jogainak megsértésére, hogy ezzel a tényállás felderítését akadályozza, esetleg saját hamis állítását leplezze, akkor nem járhat sikerrel. Így nem hivatkozhat erre például az olyan adós, aki a hangfelvételen elismeri, hogy kölcsönt kapott másik féltől, aminek visszafizetését ígéri, és a kölcsön tényének bizonyítására ez a felvétel szolgálna.

Amennyiben a bírósághoz engedély nélkül készített hangfelvételt nyújtanak be egy perben, akkor mindenekelőtt a bíróság megkérdezi az érintett felet, hogy a felhasználáshoz hozzájárul-e. Amennyiben igen, akkor a hangfelvétel minden további nélkül felhasználható és figyelembe vehető. Ha a válasz nemleges, akkor a bíróság azt is mérlegeli, hogy szükséges-e egyáltalán a hangfelvétel felhasználása, nem bizonyította-e már a peres fél e nélkül is az állítását, illetve állnak-e rendelkezésére más bizonyítási eszközök is. Ha az eljáró bíróság úgy látja, hogy a hangfelvétel felhasználása mindenképpen szükséges a bizonyító fél állításának igazolásához, akkor azt a másik fél engedélye nélkül is fel fogja használni.

Teljesen más a helyzet persze büntetőügyek esetén, ahol a törvény tiltja az olyan bizonyítékok figyelembe vételét, amelyekhez a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság bűncselekmény útján, vagy más tiltott módon jutott.

Kaphat-e sérelemdíjat a sértett?

Felmerül a kérdés, hogy mi történik, ha az a személy, akiről a perben felhasznált titkos hangfelvételt készítették beperli a felvétel készítőjét, illetve felhasználóját a személyiségi jogának megsértése miatt. A Polgári Törvénykönyv alapján a személyiségi jogok megsértése miatt járó sérelemdíj megítéléséhez a jogsértés tényén kívül további hátrány bizonyítása nem szükséges.

Ebben az esetben a felvételt készítő, felhasználó személy nyilvánvalóan felelősséggel tartozik a jogsértésért, és a bíróság az összes körülmény mérlegelésével dönt arról, hogy a jogsértés megvalósult-e, és ha igen, annak milyen súlya volt. Ismert olyan korábbi bírósági ítélet, amely elutasította a hasonló helyzetben pert indító felperes keresetét, és nem állapított meg jogsértést, mivel a személyiségi jogvédelem ilyen módon való gyakorlását visszaélésszerűnek és illetéktelen előnyre törekvésnek ítélete. Tehát a bíróság nyilvánvalóan azt is figyelembe venné ilyen esetben, hogy milyen célból (jogos igény bizonyítása) készült a hangfelvétel, és miként került felhasználásra.

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda, 1094 Bp., Ferenc körút 39. IV/1.
www.megbizhatougyvediiroda.hu; www.kocsis-iroda.hu; tel.. tel./fax: (06-1)266-6621;
Érthető Jogi Tudástár Webáruház http://www.kocsisiroda.shoprenter.hu